Donald Trump amerikai elnök Oroszországgal kapcsolatos megközelítését Moszkva Ukrajna elleni háborújának befejezésére irányuló törekvése uralja. Az amerikai kormányzatnak azonban lehetősége van arra, hogy előrelépést érjen el egy másik sürgősen megoldandó nemzetbiztonsági kérdésben: a nukleáris fegyverzetek ellenőrzésében. Valójában, miután Trump idén visszatért a Fehér Háza, azonnal tárgyalásokat szorgalmazott Oroszországgal és Kínával a „denuklearizációról ... nagyon nagy mértékben”.
Az amerikai Federal Reserve függetlenségének kérdése ismét reflektorfénybe került. Május végén Jerome Powell Fed-elnök a Fehér Házban találkozott Donald Trumppal, hogy „megvitassák a gazdasági fejleményeket”, ahogyan a Fed fogalmazott pőrén a találkozót követően kiadott közleményében. A piaci szereplők azonban kíváncsiak, mi történt a találkozón.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank tavaszi ülései általában békés, felejthető eseményeknek számítanak. Idén azonban nem ez történt. Több központi bankár zsigeri rettegéssel tért haza. Mi ennek az oka? Megkísértette őket a GENIUS Act szelleme. Arról a stablecoinokról szóló törvényjavaslatról van szó, amelyet az amerikai kongresszus fogadhat el Donald Trump március 6-i, a stratégiai kriptodeviza-tartalékot létrehozó rendelete után.
Az USA és Kína vámháborúja talán most nyugvópontra jutott, de a két ország között a technológiai fölényért folytatott verseny nagyobb sebességbe kapcsolt. Miközben mindkét állam a mesterséges intelligencia terén kialakítandó dominanciáért – és az ezzel járó termelékenységi és geopolitikai előnyökért – küzd, egy kérdés előtérbe kerül. Vajon Kína AI-képességei utolérik-e Amerikáéit, sőt felülmúlják-e azokat?
Az elektromos autók akkumulátorai, az okostelefonok és elektronikai eszközök iránti kereslet növekedésével a bányavállalatok szerte a világban a mélytengerek felé fordítják figyelmüket, ahol értékes nyersanyagok, például a nikkel és a kobalt az óceánok fenekén burgonyaméretű gumókban találhatók. Egyre több kutatás és közvetlen készülődés tapasztalható így a mélytengerek ásványkincseinek kiaknázása terén az USA-ban, Kínában, Indiában és Japánban – de Európa sem marad ki a sorból az egyértelmű környezeti veszélyek ellenére.
A középkorban gyakran az udvari bolond volt az, aki merészelt kényelmetlen igazságokat is kimondani a királynak. Donald Trump amerikai elnök – aki szíve szerint talán uralkodó lenne – egyfajta udvarában ez a szerep a kötvénypiacé.
A Szputnyik 1950-es évekbeli kilövésétől az 1980-as évek japán elektronikai boomig az amerikaiak többször is attól féltek, hogy elveszítik technológiai előnyüket a külföldi riválisokkal szemben. Minden alkalommal azonban az USA az erősségei – globális tehetségek vonzása, fejlett kutatásokba való befektetés, a versenyjogi (trösztellenes) törvények érvényesítése –megkétszerezésével reagált, és így végül megerősödve került ki ezekből az időszakokból. Ma azonban Amerika technológiai vezető szerepét nem egy újabb Szputnyik vagy Sony fenyegeti a legsúlyosabban, hanem az alapvető előnyeinek belső eróziója. Szinte úgy tűnik, mintha Donald Trump politikája az amerikai innováció alapvető pilléreinek lebontását célozza.
Vannak arra utaló jelek, hogy az Egyesült Államok végre törvénybe foglalhatja a kriptovaluta-szektor egyes részeire vagy egészére vonatkozó alapvető szabályokat. A törvényjavaslat kidolgozása során a törvényhozók jól tennék, ha megvizsgálnák az Európában nemrégiben bevezetett keretrendszert.
A tudósok azon dolgoznak, hogy megértsék a mikroműanyagok hatásait, és megállítsák e mérgező szennyező anyagok beáramlását a világ víztestjeibe. A polimerek előállítása azonban ugyanilyen káros hatással van a bioszférára, ami kiemeli a műanyagoktól való függőségünk csökkentésének fontosságát.
Kevés vezetőnek adatik meg, hogy akár csak egyszer is megmentse országát, nemhogy kétszer. Charles de Gaulle-nak ez sikerült: először a II. világháború alatt a Szabad Franciaország élére állt, majd az algériai háború befejezésével és a ma ismert V. Köztársaság megteremtésével. Tavaly Mario Draghinak is megadatott a lehetőség, hogy ugyanezt megtegye.
Az elmúlt hetekben orosz tisztviselők azt az elképzelést hangoztatták, hogy amint véget ér az ukrajnai háború, a nyugati – különösen az amerikai – cégeket szívesen látják újra Oroszországba. A Trump-kormányzat érdeklődéssel reagált. De mennyire reális ez a kilátás? Valóban visszatérnének a nyugati befektetések és vegyesvállalatok?
Bár az idei évnek még a fele sem telt el, máris a politika által kiváltott szélsőséges volatilitás éveként vonul be a történelemkönyvekbe – nemcsak a pénzpiacok, hanem a gazdasági narratívák és a nemzetközi kapcsolatok szempontjából is. De hogy ez hová fog vezetni, még nem tudni. Az amerikai belpolitikai és a nemzetközi rend széttöredezésének vagyunk tanúi, vagy csak egy döcögős utazásnak, amely mindkét terület kedvező átrendeződéséhez vezet el?
A Covid-válság alapvető leckét adott a világnak arról, hogy milyen fontos a globális együttműködés a betegségek elleni küzdelemben. Ezt az együttműködést és annak fenntartásához szükséges feltételeket azonban nehézségek övezik. Az egészségügy és a tudomány jövőbeni finanszírozása megkérdőjeleződött, a fejlesztési támogatások egyes hagyományos donorok általi csökkentése pedig kétségeket ébreszt aziránt, hogy képesek vagyunk-e megelőzni a fertőző betegségeket és megfelelően reagálni azokra a világ legsebezhetőbb országaiban.
A mesterséges intelligencia térnyerése a digitális transzformáció egyik meghatározó hajtóerejévé vált, azonban a technológiai fejlődés környezeti hatásai egyre nagyobb figyelmet követelnek. Az AI-modellek tanítása és működtetése rendkívül erőforrás-igényes, különösen energia- és vízfogyasztás tekintetében. Ezen hatások mérséklése érdekében egyre nagyobb szerepet kap a zöld AI megközelítése, amely az energiahatékonyság növelését, a környezeti lábnyom csökkentését, valamint az erőforrás-tudatos működés előmozdítását integrálja az algoritmusok fejlesztésébe.
Az Európai Bizottság által majd 11 millió euróval támogatott és az Olasz Nemzeti Kutatási Tanács Sarkvidéki Tudományok Intézete (Cnr-Isp) által koordinált Beyond EPICA projektben kinyert jégmagok a Laura Bassi olasz jégtörő fedélzetén több hét utazást követően április második felében érkeztek meg az olaszországi Triesztbe. Útjuk azonban ezzel nem ért véget, ezt követően ugyanis több napig, fagyasztókonténerben, teherautón szállították őket a németországi Bremerhavenbe. A magokat most ellenőrzött laboratóriumi körülmények között, fagypont alatti hőmérsékleten fogják feldolgozni, hogy biztosítsák épségük megőrzését. Ezek az ősi jégminták várhatóan kulcsfontosságú részleteket tárnak majd fel a Föld éghajlatáról és a légkör üvegházhatású gázösszetételéről az elmúlt több mint 1,2 millió évre vonatkozóan.
A kormányzati tervek szerint július 1-jétől vezetik be a CSED-extrát, amely lehetővé tenné az anyák számára, hogy gyermekük három hónapos korától visszatérjenek dolgozni, miközben a CSED 70%-át továbbra is megkapják. Az intézkedés jó lehetőséget jelent a stabil munkaerőpiaci helyzetű nőknek, ugyanakkor a hagyományos nemi szerepek elvárásaiból adódó terheket (a háztartási, gondoskodási feladatokat) nem csökkenti. Összességében elmondható, hogy a CSED-extra jól illeszkedik a családtámogatási rendszerbe, amely azokat a nőket jutalmazza, akik egyszerre produktívak (tehát minél előbb visszatérnek a munkába) és reproduktívak (vagyis minél több gyermeket vállalnak).
Aggódva figyelnek a befeketők.
Cikkünk folyamatosan frissül az iráni-izraeli háború legfontosabb híreivel.
Teherán már közel járt az atomfegyverhez.
Egyre több új országban jelennek meg a szállodaláncok.
Lassabb növekedés, magasabb infláció - na vajon mitől?
Baj van a hitelezéssel.
Fontos fejlemények az öt napja tartó iráni-izraeli háborúról.
Szalóki Katalinnal, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatójával beszélgettünk.
