• Megjelenítés
Minél előbb fel kell számolni a nők kedvezményes nyugdíját? Javaslatok nyugdíjreformra

2025. augusztus 24. 13:30 | Simonovits András

Minél előbb fel kell számolni a nők kedvezményes nyugdíját? Javaslatok nyugdíjreformra

Mindig érdeklődéssel és élvezettel olvasom Farkas András (nyugdíjguru) cikkét, és most is így történt. Sokban egyetértek mondanivalójával: a magyar nyugdíjrendszer egyre méltánytalanabb, egyre rosszabb hatékonyságú lesz, és közeleg a csőd, hacsak nem változtatják meg a rendszert. Farkas Andráshoz hasonlóan úgy vélem, a szocho-kulcs radikális csökkentése hatalmas rést ütött a nyugdíj és az egészségügyi alap költségvetésén, ezért egyetértek a szocho-kulcs emelésének szükségességében. Továbbá véleményem szerint is hiba volt megmerevíteni a nyugdíjkorhatárt és a Nők40-et bevezetni. Utóbbi intézkedést minél előbb fel kellene számolni. Számomra azonban nem világos, hogy Farkas András mit kifogásol a hazai valorizálásban, továbbá  szerintem az önkéntes nyugdíjpénztári részvételt elsősorban a kisebb keresetűek körében kellene elősegíteni. A 13. havi nyugdíjak korlátok közé szorítására vonatkozó elképzeléséről pedig azt gondolom: azzal sokakat sérthetünk, keveseknek segíthetünk. Mivel csak az éves nyugdíj 1/13-ad részéről van szó, nyugodtan elfogadhatjuk az egységesítését.

Gyors ütemben olvad az örökfagy birodalma – Sorsfordító változások előtt állunk?

2025. augusztus 24. 10:30 | Újvári Gábor

Gyors ütemben olvad az örökfagy birodalma – Sorsfordító változások előtt állunk?

A permafroszt, vagyis az állandóan fagyott talaj a Föld szárazföldjeinek mintegy 15%-át borítja, főként a sarkvidékeken és hegyvidékeken. A permafroszt hatalmas, kb. 1400-1600 gigatonna szénnek megfelelő mennyiségű szerves szenet tárol. Ennek felolvadásakor a szén a talajmikrobák tevékenysége révén szén-dioxid vagy – oxigénhiányos környezetben – metán formájában szabadulhat fel, ezzel erősítve a klímaváltozást. Az utóbbi évtizedekben a permafroszt hőmérséklete emelkedett, az aktív réteg vastagodott, és sok térségben már nettó szénforrássá vált. A vegetációváltozás – például a cserjésedés – részben fokozza a szénmegkötést, de az albedó (a felszín fényvisszaverő képessége) csökkenése és a téli talajmelegedés inkább gyorsítja az olvadást. Összességében a permafroszt felolvadása tartósan, hosszú távon is erősíti a globális felmelegedést.

Dani Rodrik: Miért hunyászkodik meg szinte mindenki Trumppal szemben?

2025. augusztus 23. 15:30 | Dani Rodrik

Dani Rodrik: Miért hunyászkodik meg szinte mindenki Trumppal szemben?

Amerika kritikusai mindig is önző országként jellemezték az USA-t, amely mások jóllétére kevéssé tekintettel gyakorolja hatalmát, befolyását. Donald Trump kereskedelempolitikája azonban annyira elhibázott, kiszámíthatatlan és önsorsrontó, hogy még a legkarikaturisztikusabb leírások is hízelgőnek tűnnek. Mégis, a maga csavaros módján Trump kereskedelempolitikai őrültségei az érintett országok hiányosságait is leleplezték, arra kényszerítve azokat, hogy mérlegeljék, mit árulnak el válaszlépéseikkel saját szándékaikról és képességeikről.

Megkérdeztük az AI-t, miként hajtaná végre a magyar nyugdíjreformot

2025. augusztus 17. 13:00 | Simonovits András, Széphelyi Attila

Megkérdeztük az AI-t, miként hajtaná végre a magyar nyugdíjreformot

Több AI-rendszertől is tanulmányt kértünk a magyar nyugdíjrendszer reformjáról. A legpontosabb kutatást a Gemini 2.5 Flash, Deep Research opcióval kaptuk. A 16 oldalas elemzés többek között kiegészítő vagy alapnyugdíj bevezetését javasolta, illetve nagyon pozitívan értékelte az 1998 és 2010 közötti kötelező magánnyugdíjpillér működését. A tanulmány azonban nem érinti a járulékalap-plafonjának 2013-as eltörlését és a bent felejtett degresszió visszaerősödését, valamint az OECD 2024-es tanulmányához hasonlóan megáll a 13. havi nyugdíj maximálásánál, és nem mérlegeli az átlag alatti 13. havi nyugdíjak mindenkori nyugdíjátlagra emelését.

Ez vethet véget a dollár egyeduralmának

2025. augusztus 17. 06:10 | Hélène Rey

Ez vethet véget a dollár egyeduralmának

Az amerikai dollár több mint 80 éve páratlanul nagy dominanciát élvez a világkereskedelemben és a globális pénzügyekben köszönhetően az USA gazdasági méretének, a hiteles intézményeinek, a mély és likvid pénzügyi piacainak, geopolitikai hatalmának, valamint – ami döntő fontosságú – a hálózati hatásoknak, illetve ezen tényezők egyedülálló kombinációjának. Egy új tényező azonban átformálhatja a globális monetáris rendet, ez pedig az adatok integritása.

Ha nem állítjuk meg a felmelegedést, brutális aszály vár ránk

2025. augusztus 16. 14:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Ha nem állítjuk meg a felmelegedést, brutális aszály vár ránk

Az aszály napjaink egyik legnagyobb, határokon átívelő környezeti kihívása, amely nemcsak a természetes ökoszisztémákat, hanem az egyes országok gazdaságát és a társadalmát is mélyen érinti. A klímaváltozás, a fenntarthatatlan vízgazdálkodás egyre gyakoribbá és súlyosabbá teszi a csapadékmentes időszakokat. Ennek következményei — az élelmiszer-ellátás bizonytalanságától a vízhiányon át egészen a migrációs hullámok erősödéséig — világszerte egyre érezhetőbbek. Cikkünk azt mutatja be, hogy miként változik az aszályok kockázata, milyen regionális különbségek figyelhetők meg, és milyen eszközökkel lehet fokozni a társadalom és a gazdaság ellenálló képességét.

Lenne megoldás a budapesti rozsdaövezetek fejlesztésére – A Rákosrendező-projektnél is beválhat a modell?

2025. augusztus 14. 15:00 | Lopez Benjamin

Lenne megoldás a budapesti rozsdaövezetek fejlesztésére – A Rákosrendező-projektnél is beválhat a modell?

A budapesti rozsdaövezetek kihívásairól és lehetőségeiről szóló négyrészes cikksorozatunkban a fővárosi barnamezős területek helyzetének áttekintésétől a kormányzati programok ellentmondásain át a nemzetközi jó gyakorlatok bemutatásáig jutottunk el. A befejező részben ezt a tudást egy konkrét cselekvési tervvé formáljuk: felvázoljuk a hosszú távú, fenntartható városmegújítás gyakorlati eszközeit. Hogy megértsük, miért van égető szükség erre a paradigmaváltásra, a cikk második felében a javaslatokat a mindennapok valóságával ütköztetjük: a Rákosrendező-projekt jelenlegi helyzetén és akadályain keresztül mutatjuk be a magyar gyakorlat rendszerszintű problémáit.

Gyerektelenségi adó helyett gyermekességi adó? Meglepő, mi a valós helyzet

2025. augusztus 14. 13:00 | Gál Róbert Iván

Gyerektelenségi adó helyett gyermekességi adó? Meglepő, mi a valós helyzet

A családtámogatásokról folyó vita általában egy igen szerencsétlen normatív kontextusban zajlik, egymást kizáró(nak gondolt) értékek háborújaként. Az egyik oldalon a nemzethalál és önző szinglihordák, a másik oldalon a hálószobába belopódzó állam és fiatal nők méhében turkáló kopasz öregemberek. Most azonban a világ egyik vezető liberális napilapja, a New York Times ír arról, hogy a feministáknak támogatniuk kéne a pro-natalista programokat. Lehet, hogy az eddigi vita félrecsúszott? Hogy a kibékíthetetlennek gondolt normatív ellentét mögött valójában egy hiányos statisztikai mérési rendszer húzódik meg, ami nem tartalmazza a nem fizetett munka és a családon belüli transzferek értékét? Hogy a családtámogatás nem támogatás, hanem kompenzáció? Nem a szülők kapnak valamit a társadalomtól, hanem a társadalom téríti meg a rájuk terhelt láthatatlan közterhek, a természetben megfizetett adó egy részét?

Városfejlesztési példák Bécstől Madridig – Másutt így oldják meg a rozsdaövezetek hasznosítását

2025. augusztus 13. 15:00 | Lopez Benjamin

Városfejlesztési példák Bécstől Madridig – Másutt így oldják meg a rozsdaövezetek hasznosítását

A budapesti rozsdaövezetek kihívásairól és lehetőségeiről szóló négyrészes cikksorozatunk első részében feltártuk a budapesti barnamezős területek fejlesztési kérdésének összetettségét, a másodikban pedig a kormányzati programok ellentmondásait, most a lehetséges megoldásokat keressük. Jelen cikkünkben nemzetközi kitekintést teszünk: bemutatjuk, más európai városok milyen stratégiákkal és eszközökkel aknázzák ki a rozsdaövezeteikben rejlő potenciált és vonják be a magántőkét a közérdekű fejlesztésekbe.

Itt vannak a választások: jön a pénzeső a nyugdíjasoknak?

2025. augusztus 12. 15:29 | Farkas András

Itt vannak a választások: jön a pénzeső a nyugdíjasoknak?

A nyugdíjasok a jövő évi választások előtt több mint 950 milliárd forint plusz juttatásban részesülhetnek, ami jelentős plusz terhet ró a nyugdíjkasszára. Az állami nyugdíj teszi ki a nyugdíjaskori bevétel átlagosan 85%-át, így bármilyen változás, amely negatívan érinti a társadalombiztosítási nyugellátás jövőbeni finanszírozását, különösen veszélyes következményekkel járhat. Jövőre így tovább erősödik a foglalkoztatói nyugdíjpillér megteremtésének szükségessége. Emellett 2026-ban még három azonnali beavatkozás javíthatná a nyugdíjasok helyzetét. Egyrészt a nyugdíj-megállapítási eljárás során alkalmazott valorizáció módszerének átalakítására, a nyugdíjemelés inflációkövető elvének megváltoztatására lenne szükség. Másrészt a 13. havi nyugdíj csak akkor lehetne méltányos juttatás, ha átgondolt szolidaritási újraelosztási elemeket is tartalmazna, akár méltányos alsó-felső korlátok közé szorítva a kifizetést. Harmadrészt a korhatár előtti nyugdíjazás lehetőségére az lehetne a fenntartható megoldás, ha ismét bevezetnék a korkedvezményes nyugdíjazás korszerű rendszerét.

Ezek a tényezők gátolják a budapesti barnamezős területekben rejlő potenciál kiaknázását

2025. augusztus 12. 13:00 | Lopez Benjamin

Ezek a tényezők gátolják a budapesti barnamezős területekben rejlő potenciál kiaknázását

A budapesti rozsdaövezetek kihívásairól és lehetőségeiről szóló négyrészes cikksorozatunk első részében bemutattuk a fővárosi barnamezős területek jelentőségét, történelmi hátterét és a megvalósult hazai projektek tanulságait. Most mélyebbre ásunk: ebben a részben a rendszerszintű kihívásokat, a szereplők érdekeit és a kormányzati beavatkozások eddigi mérlegét vizsgáljuk meg.

Ez Budapest aranytartaléka – Óriási lehetőség rejlik a fővárosi rozsdaövezetekben

2025. augusztus 11. 13:00 | Lopez Benjamin

Ez Budapest aranytartaléka – Óriási lehetőség rejlik a fővárosi rozsdaövezetekben

Budapest egyedülálló kihívással és egyben páratlan lehetőséggel néz szembe: a város szövetébe mélyen beágyazódott, hatalmas kiterjedésű barnamezős területek sorsával. Az egykori ipari és vasúti területek ma a magyar főváros legnagyobb belső aranytartalékát jelentik. Területük együttesen közel 30 négyzetkilométert tesz ki, ami önmagában egy közepes méretű magyar városnak felel meg. Újrahasznosításuk ezért nem csupán ingatlanfejlesztési kérdés, hanem a főváros jövőbeli karakterét alapjaiban meghatározó, több évtizedes stratégiai feladat. A kérdés az, hogy a város és az állam képes-e kezelni ezeknek a területeknek a komplex problémáit, és a múlt örökségéből fenntartható, élhető városrészeket kialakítani. Vagy inkább engedi, hogy az ad hoc egyéni érdekek formálják e térségek sorsát, miközben jelentős részük a további leépülés veszélyének van kitéve.

Címlapról ajánljuk

Részletes keresés
–

Fórum

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility