2026. szeptember 16. 16:00 | Gabriela Ramos
Üdvözlendő, hogy az Anthropic vezérigazgatója, Dario Amodei a minap az AI-fejlesztések szüneteltetésére szólított fel. Az AI-cégeknek valóban több időre van szükségük ahhoz, hogy mérlegeljék találmányaik teljes körű hatásait, mielőtt piacra dobják azokat. Nem olyan felügyeleti szervre van azonban szükségünk, amelyben az Ai-cégek saját érdekeiket érvényesíthetik.
2026. szeptember 16. 14:00 | Csillag István
A Magyar-kormány egy olyan költségvetési rendszert örökölt meg, amelyben a korábbi kormányzat intézkedései egyszerre nehezítik a bevételek növelését, illetve a kiadások visszafogását. Cikkemben 12 ilyen intézkedésre, rejtett taposóaknára mutatok rá, amelyek közül hat a költségvetés bevételi oldalát érinti (kétharmados adótörvények, egykulcsos szja, 9%-os társasági adó, többgyermekes anyák és a 25 év alattiak szja-mentessége, vállalati különadók), míg hat a kiadási oldalt (a 13. és 14. havi nyugdíj, nyugdíjprémium, támogatott hitelek, rezsicsökkentés, ársapkák) terheli.
2026. szeptember 13. 15:00 | Simon Johnson, Amir Kermani
Múlt héten Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter elindította a „gazdasági D-Day” programot, amelynek célja, hogy elvágja Iránt minden kereskedelmi partnerétől. Eddig ez a fokozott gazdasági blokád éppen az amerikai-iráni háború eszkalációjához járult hozzá, ahelyett, hogy a konfliktus befejezése felé terelte volna a konfliktust.
2026. szeptember 08. 15:00 | Szőnyi Dávid
Augusztusban Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter a kötvény-visszavásárlási program felturbózásával próbálta csillapítani a hosszú hozamok emelkedését, a siker mindössze egyetlen napig tartott. Különösen vicces, hogy a piac egyértelmű ítélete mellett Bessent korábbi mentora, Stanley Druckenmiller is nyíltan beleszállt tanítványába, amiért „aktivista” módon próbálta befolyásolni a hosszú hozamokat.
2026. szeptember 07. 15:00 | Paola Subacchi
Scott Bessent amerikai pénzügyminiszternek igen sok dologgal kell foglalkoznia. Miközben azon dolgozik, hogy padlóra küldje Irán gazdaságát, kezelnie kell az év elején a GDP 100%-át meghaladó államadósság finanszírozásának kérdését is. Az államkötvények után fizetett kamatok összege az idén már több mint ezermilliárd dollárra nőtt meghaladva az USA éves védelmi kiadásait.
2026. szeptember 03. 15:00 | Farkas András
A minimálnyugdíj összege 2027. január 1-jétől a jelenlegi 28 500 forintról 120 ezer forintra emelkedik. A változás biztosan közel 130 ezer nyugdíjast érint, azonban az intézkedés kapcsán számos kérdést még kezelni kellene. Egyebek mellett tisztázni kell, hogy az emelés pontosan mely ellátásokra terjed ki, hogyan alakuljon a 120 ezer forint fölötti nyugdíjak emelése, és miként lehet elkerülni, hogy a minimálnyugdíj összege ismét hosszú évekre rögzüljön.
2026. augusztus 29. 18:00 | Eran Yashiv
A Nobel-díjas közgazdász Daron Acemoglu és ellenfelei közötti vitának komoly súlya van – és a tudós ellenfelei is fajsúlyosak. A The Economist tekintélyes brit hetilap azonban ahelyett, hogy jóhiszeműen szállt volna vitába Acemoglu érveivel szemben, a közgazdász munkásságának meg nem nevezett kritikusaitól származó lejárató állításoknak adott teret.
2026. augusztus 25. 12:00 | Farkas András
A Tisza-kormány első száz napjában nem történt semmilyen tényleges intézkedés a nyugdíjasoknak tett választási ígéretek megvalósítása érdekében. Egyelőre nem tudható, hogy a nyugdíjas Szép-kártyákat mikor és hogyan vezetnék be, a minimálnyugdíjat milyen kezdő időponttól emelnék meg, a sávos kiegészítő nyugdíjemelést mikortól és hogyan hajtanák végre, illetve a többi ígéret rendszerbe illesztését mikor tűznék napirendre. Mindeközben a kormányzatnak a Nők40 mintájára a férfiak kedvezményes nyugdíjára vonatkozó elképzeléssel, illetve az egyes hivatásrendek számára biztosítandó korkedvezményes nyugdíjról szóló javaslatokkal kapcsolatban is színt kellene vallania, figyelembe véve azt, hogy utóbbi felvetések helyett inkább a korhatár előtti nyugdíjazás lehetőségét lenne érdemes komolyabban megvizsgálni.
2026. augusztus 22. 16:00 | Raghuram G. Rajan
Még ha az AI miatt bekövetkező elbocsátások kevésbé súlyos mértékűek is, mint amennyire sokan tartottak tőle, a társadalmi szolidaritás érdekében a vállalatokat is be kell vonni a negatív hatások mérséklésébe. Ennek érdekében a kormányoknak érdemes megvizsgálniuk, milyen szakpolitikai ösztönzők állnak rendelkezésre, a nagyvállalatoknak pedig saját hosszú távú érdekeiket kell figyelembe venniük.
2026. augusztus 22. 08:00 | Tóth I. János
A klímaváltozásról szóló vita gyakran két véglet között mozog: az egyik nézet szerint fel kell forgatni a meglévő társadalmi-gazdasági rendet, a másik szerint pedig nem kell csinálni semmit. A kettő között azonban létezhet egy harmadik út. A klímaválság ugyanis mindenekelőtt gazdasági probléma is: egy korábban bőségesnek tekintett erőforrás, a légkör szén-dioxid-elnyelő kapacitása szűkössé vált, miközben ennek költségét a piac továbbra sem jeleníti meg megfelelően az árakban. Ha valóban kezelni akarjuk a felmelegedést, nem feltétlenül a piacgazdaságot kell meghaladni, hanem annak hibás ösztönzőit kell kijavítani.
2026. augusztus 20. 15:00 | Dani Rodrik
Ahogy Kína egyre nagyobb részesedést szerez a feldolgozóipar globális piacán, és kereskedelmi többlete növekszik, más országok egyre inkább úgy tekintenek rá, mint egy olyan országra, amelynek gazdasági növekedése a világ többi részének kárára valósul meg. A bírálók szerint Kína iparpolitikája és általában véve növekedési modellje a „beggar-thy-neighbor” (szó szerint „tedd koldussá a szomszédodat”, vagyis a partnerek kárán előnyt szerző) politikának tekinthető.
2026. augusztus 20. 14:00 | Zaki Laïdi
A jelenlegi migrációs válság aláássa az EU alapját képező szolidaritást, elősegíti a szélsőjobboldal térnyerését, és arra kényszeríti a politikai vezetőket, hogy egyre keményebb intézkedéseket hozzanak a bevándorlás terén. A ceutai kudarc azonban rávilágít arra, hogy az ilyen intézkedések miért nem képesek kezelni a migrációt kiváltó mélyebb okokat.
2026. augusztus 17. 13:00 | Barry Eichengreen
A jelentős negatív sokkhatások egész sorozata ellenére – amelyek közül néhány példátlan mértékű – az amerikai gazdaság továbbra is a becsült hosszú távú potenciáljának megfelelően növekszik. A nyilvánvaló és egyre növekvő kockázatok – a hitelből finanszírozott spekulációtól a geopolitikai feszültségekig – fényében azonban nem szabad összetévesztenünk a reziliencia látszatát a valódi ellenállóképességgel.
2026. augusztus 16. 09:00 | Topál Dániel, Újvári Gábor
Magyarországon és szerte Európában az elmúlt években/évtizedekben egyre súlyosabbak a nyári aszályok. A kutatók már régóta tudják, hogy a szárazodásért két fő mechanizmus a felelős. Az egyik az üvegházhatású gázok okozta, térben egységes „háttérmelegedés” (termodinamikai melegedés), a másik a nagytérségi légköri cirkuláció átrendeződéséből adódó egyre szaporodó anticiklonális helyzetek és a hozzájuk kapcsolható hőkupola jelenség. A két mechanizmus ugyan nem független egymástól, hiszen a háttérmelegedés felerősíti a hőkupolás helyzetek okozta melegedést, azonban a mindennapokban csak a két hatás együttes eredményét látjuk, azaz a növekvő időjárási szélsőségeket. Egy júliusban a Nature Geoscience-ben megjelent kutatás most szét tudta választani egymástól a két tényezőt. A tanulmány szerzői egy ötletes modellkísérlettel kimutatták, hogy az 1980 óta tartó szárazodás nagyobb részét nem a háttérmelegedés, hanem a légkörzés megváltozása okozza: a talajnedvesség csökkenésének mintegy 55%-a ehhez köthető. Ez az eredmény ugyanakkor egy egyre többet hangoztatott kényes bizonytalanságra is új fényt vet: az éghajlati modellek alulbecslik a légkörzési változások szerepét a növekvő szélsőségek kialakításában, ezzel pedig a modellelőrejelzések is jelentős bizonytalanságot hordoznak. Az alkalmazkodási stratégiák kialakítása során tehát figyelembe kell venni ezt a bizonytalanságot még akkor is, ha az szélesebb spektrumú változásokhoz való alkalmazkodást jelent.
2026. augusztus 15. 14:00 | Horváth Marcell
Dél-Koreai pénzügyi fejlemények egyre gyakrabban kerülnek a nemzetközi figyelem középpontjába. A legfrissebb globális pénzügyi rangsorban Szöul a 10-ről 8. pozícióba lépett elő, tartósan biztosítva helyét a top 10-ben, megelőzve a fő viszonyítási pontot, Tokiót is. A relatív erősödés mögött egy hosszabb távú tudatos stratégia áll. A versenyelőnyét Szöul a fintechek, a digitális bankok és az ország technológiai vállalatainak egy közös pénzügyi, innovációs ökoszisztémába való összekapcsolásával kívánja elérni, miközben a részben még zárt hazai pénzügyi rendszert fokozatosan megnyitja a nemzetközi tőke előtt. Ugyanakkor az elmúlt időszak AI- és technológiai részvények zuhanása és a won volatilitása megmutatta, hogy a koreai modell erősen kitett a technológiai koncentrációnak és az amerikai-kínai versengésnek.
2026. augusztus 15. 06:00 | Ian Bremmer
Bármit is mondjon vagy tegyen majd Donald Trump amerikai elnök a novemberi félidős választások eredményeire reagálva, ez lesz az utolsó választása. A közvélemény bizalma az amerikai demokratikus intézmények iránt tovább fog csökkenni, de maguk az intézmények megmaradnak.
Vizsgálják az exporttilalom lehetőségét.
5000 fő is érintett lehet a Tisza-kormány új tervezete szerint.
Egyelőre értesülés jelent csak meg.
Különleges eszköz a Rampart.
Az eredmény erős legitimáció lesz Putyin számára.
Nem javul a helyzet.
A családi pénzügyi szabályok jóval túlélik a gazdasági rendszereket is.
