Az amerikai hegemónia a szemünk láttára omlik össze

2026. március 20. 07:00 | Carla Norrlöf

Az amerikai hegemónia a szemünk láttára omlik össze

A Hormuzi-szorosnál kialakult válság világossá tette, hogyan működik a hatalom a 21. században. Emlékeztet bennünket arra, hogy az Egyesült Államok számára a legnagyobb hosszú távú fenyegetés nem Kína katonai erősödése vagy Oroszország agressziója, hanem annak a szövetségi rendszernek a fokozatos széttöredezése, amely a második világháború óta támasztja alá az USA globális vezető szerepét.

„Lefejezni és delegálni” – Mennyiben vált be Trump stratégiája Iránban?

2026. március 18. 06:30 | Stephen Holmes

„Lefejezni és delegálni” – Mennyiben vált be Trump stratégiája Iránban?

Az amerikai külügyminisztérium egyik magas rangú tisztviselője nemrégiben három szóban foglalta össze a Trump-kormányzat rezsimváltással kapcsolatos megközelítését: „lefejezni és delegálni”. Távolítsunk el egy hajthatatlan vezetőt, gyengítsük a rezsimet légicsapások, szankciók és a proxy erők révén, majd kényszerítsük az utódot egy tranzakciós alku megkötésére – ezzel megszüntetve egy zavaró geopolitikai tényezőt, miközben megnyitjuk az utat a diplomáciai normalizáció, az olajhoz való hozzáférés és – Irán esetében – a nukleáris engedmények előtt. A stratégia egyszerűnek tűnik. De tartalmaz egy végzetes ellentmondást: ugyanaz a katonai nyomás, amelynek célja, hogy egy országot megállapodásra kényszerítsen, azzal a kockázattal is jár, hogy felszámolja az alku aláíráshoz szükséges politikai autoritást.

„Vissza kell szerezni a demokráciát, míg nem késő” – Acemoglu interjúja a neves filozófussal

2026. március 15. 10:00 | Michael J. Sandel, Daron Acemoglu

„Vissza kell szerezni a demokráciát, míg nem késő” – Acemoglu interjúja a neves filozófussal

A növekvő egyenlőtlenség populista dühöt szít, az AI pedig az emberi munkaerő leváltásával fenyeget. Ebben a helyzetben Daron Acemoglu, az MIT Nobel-díjas közgazdásza Michael J. Sandel politikafilozófussal vitatta meg azt a kérdést, hogy miként lehetne újjáéleszteni a demokráciát, mielőtt a károk visszafordíthatatlanná válnak. Széles témákat érintő beszélgetésükben kitértek a meritokrácia sötét oldalára, a piacok korlátaira, a szabadság jelentésére és a technológiai vállalatok nyilvános tér feletti egyre erősebb befolyására.

Nem is igazán az határozza meg az arany, az ezüst és a réz árát, mint amire mindenki figyel?

2026. március 14. 10:00 | Csapi Vivien, Nagy Attila Zoltán

Nem is igazán az határozza meg az arany, az ezüst és a réz árát, mint amire mindenki figyel?

Az elmúlt évben látványos árfolyamemelkedést tapasztalhattunk egyes ipari fémek és a nemesfémek piacán, így a megnövekedett befektetői figyelem mellett az elemzések, előrejelzések száma is megszaporodott. Ezek szerint az ipari fémek tartósan magasabb árazásra kerülhetnek különböző okok miatt, de legfőképp a zöld átállás miatti növekvő nyersanyagigény, valamint a gazdasági bizonytalanság és a geopolitikai kockázatok következtében. Cikkünk célja annak vizsgálata, hogy a fenti kockázati tényezők milyen mértékben magyarázzák az árupiaci termékek (réz, ezüst, arany, CRB árupiaci index) hozamváltozásait, valamint annak bemutatása, hogy az értékeltségnek milyen szerepe van a jövőbeni teljesítményben. A téma aktualitását az is növeli, hogy a globális nyersanyagpiacok az elmúlt években egy új geopolitikai korszakba léptek. Az orosz-ukrán háború, a közel-keleti konfliktusok, az amerikai-kínai technológiai rivalizálás, valamint az ellátási láncok újraszervezése egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy a nyersanyagok (főleg a kritikus fémek) ismét stratégiai jelentőségű eszközökké váljanak. Nem meglepő tehát, hogy a befektetői diskurzusban egyre gyakrabban jelenik meg az a gondolat, hogy a réz, az ezüst vagy az arany ára már nem pusztán gazdasági, hanem geopolitikai változókra is reagál.

Már nem az a fő gond, hogy van-e elég megújuló – A villamosenergia-rendszer rugalmassága lett a kulcskérdés

2026. március 12. 11:00 | Beck Zsófia, Kotnyek Balázs

Már nem az a fő gond, hogy van-e elég megújuló – A villamosenergia-rendszer rugalmassága lett a kulcskérdés

A megújuló energiaforrások – elsősorban a szél- és napenergia – az elmúlt évtizedben látványos sikert értek el: 2025 végére globálisan az áramtermelés legnagyobb forrásává váltak. A telepítésük előtti korábbi fő akadály a magas ár volt, ezt azonban mára nagyrészt leküzdötték. A következő nagy kihívás már nem a megújuló kapacitások mindenáron való bővítése, hanem az energiarendszer rugalmasságának növelése lesz.

Nincs ENSZ-felhatalmazás az Irán elleni háborúra, de azért morálisan védhető Trump lépése?

2026. március 08. 18:00 | Gareth Evans

Nincs ENSZ-felhatalmazás az Irán elleni háborúra, de azért morálisan védhető Trump lépése?

A nemzetközi kapcsolatokban a nyilvánvalóan törvénytelen kormányzati intézkedések néha erkölcsileg megvédhetők. Bár ritkák azok a történelmi példák, amikor a legitimitás felülírja a jogszerűséget, mégis léteznek ilyenek. Az a kérdés, hogy az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni közös háborúja ilyen esetnek tekinthető-e, több figyelmet érdemelne, mint amennyit eddig kapott.

Irán bombázása így üthet vissza az amerikai demokráciára

2026. március 08. 16:00 | Aziz Huq

Irán bombázása így üthet vissza az amerikai demokráciára

Nehéz neheztelni azokra, akik azon iráni teokraták bukását ünneplik, akik honfitársaik tömegeit lőtték agyon - egyes becslések szerint csak az elmúlt néhány hónapban 30 ezret. Ugyanakkor az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított légitámadás az ellenőrizetlen, jogellenes és önkényes erőszak olyan időszakát vetíti előre, amelyet nehéz lesz megfékezni.

Érdemes visszahozni a korkedvezményes nyugdíjakat? A férfiak is mehessenek nyugdíjba 40 év után?

2026. március 06. 12:00 | Farkas András

Érdemes visszahozni a korkedvezményes nyugdíjakat? A férfiak is mehessenek nyugdíjba 40 év után?

A korkedvezményes nyugdíj (elsősorban a férfiak számára történő) visszahozatalának ötlete a korhatár előtti, korengedményes, korkedvezményes és hasonló nyugdíjak 2011. december 31-ével történt megszüntetése és a Nők40 2011. január 1-jei bevezetése óta rendszeresen felbukkan. A férfiak kedvezményes nyugdíja (Férfiak40) bevezetése érdekében 2015-ben népszavazást is kívántak kezdeményezni, de az Alkotmánybíróság nem engedte referendumra bocsátani a kérdést. Ez a kudarc azonban azóta sem tántorította el sem a Férfiak40 bevezetésének, sem általában a korkedvezményes nyugdíj visszahozatalának híveit.

Nem a kamatszint lesz a fő kérdés – El-Erian az új Fed-elnököt érő kihívásokról

2026. március 02. 17:00 | Mohamed A. El-Erian

Nem a kamatszint lesz a fő kérdés – El-Erian az új Fed-elnököt érő kihívásokról

A Jerome Powellt követő Kevin Warsh kinevezése a Federal Reserve élére megjósolható módon spekulációkat váltott ki, amelyek egyetlen, szűk kérdés köré összpontosulnak: mennyire fogja Warsh erőltetni a kamatcsökkentést? Bár az ilyen találgatások szórakoztatóak lehetnek, nem a lényegről szólnak. Ha kizárólag a kamatcsökkentésre koncentrálunk, akkor félreértjük a Fed helyzetét és azon kihívások mértékét, amelyekkel a következő Fed-elnöknek szembe kell majd néznie.

Lomborg: szerte a világban jönnek rá, hogy tévút a klímapánik szülte energetikai megközelítés

2026. március 02. 07:00 | Bjorn Lomborg

Lomborg: szerte a világban jönnek rá, hogy tévút a klímapánik szülte energetikai megközelítés

Mennyi minden változhat egy év alatt. A társadalom radikális – a klímakatasztrófák elkerülése érdekében történő – átalakítását célzó egykor domináns törekvések összeomlottak. Gondoljunk csak Davosra, a nagyívű szócséplések fesztiváljára, amelyet sokáig a klímavédelem kérdése uralt. Ezt a konszenzust az egykori legerősebb hívei már nem vallják.

Így kerülheti meg Trump a vámjainak bírósági elkaszálását

2026. március 01. 14:00 | Shang-Jin Wei

Így kerülheti meg Trump a vámjainak bírósági elkaszálását

Az amerikai Legfelsőbb Bíróság döntése, amely szerint nem volt jogszerű, hogy Donald Trump a nemzetközi gazdasági vészhelyzeti felhatalmazásról szóló törvényt (IEEPA) használta az országspecifikus vámok kivetésére, mindenütt a címlapokra került, és az ítélet heves elítélését váltotta ki az amerikai elnök részéről. A bírósági döntés más országokra és a világkereskedelemre gyakorolt gazdasági hatása azonban valószínűleg korlátozott lesz.

Bedobják a gyeplőt a lovak közé? Ezt okozhatja az új Fed-elnök a globális monetáris politikában

2026. február 23. 13:00 | Virovácz Péter

Bedobják a gyeplőt a lovak közé? Ezt okozhatja az új Fed-elnök a globális monetáris politikában

Most ugyanaz történik az Egyesült Államokban, mint ami egy évvel ezelőtt Magyarországon. Közeleg a jegybank új elnökének hivatalba lépése, és a piacok még mindig találgatnak. A legfontosabb különbség, hogy a Fed új arca és a monetáris politika esetlegesen változó irányvonala globális befolyással bír. De mennyire lesz ragadós az új minta, és mit jelenthet mindez Európára vagy épp hazánkra nézve?

Ezért nagy baj, hogy az exportunk nagy része Németországba megy

2026. február 17. 11:00 | Zsoldos Réka, Molnár Dániel

Ezért nagy baj, hogy az exportunk nagy része Németországba megy

Az elmúlt időszakban a magyar gazdaság alakulása kapcsán gyakran felmerül a külső kereslet meghatározó szerepe, illetve az a kérdés, hogy miként befolyásolják a külpiaci folyamatok, elsősorban a német gazdaság elhúzódó strukturális problémái a hazai gazdasági történéseket. A külső kereslet szerepét és alakulását az MGFÜ Gazdaságelemzési Központjának Külpiaci Aktivitási Indexén (KAI) keresztül tekintjük át.

Carl Bildt: Egy új szervezetre lenne szükség Európa védelmének biztosításához

2026. február 09. 13:00 | Carl Bildt

Carl Bildt: Egy új szervezetre lenne szükség Európa védelmének biztosításához

Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az európai védelmi és biztonsági együttműködés életképes keretrendszerének kialakításához szükség lesz az egykori, tíz tagállamból álló Nyugat-Európai Unióhoz (WEU) hasonló szervezet létrehozására, amely 2011-ben szüntette meg működését. Sokan azzal vetik el ezt az elképzelést, hogy itt van az EU és a NATO, és amit az egyik nem tud megtenni, azt a másik megteszi. Ez az érv azonban már nem állja meg a helyét. A közelmúlt fejleményei egyértelművé tették, hogy sem a NATO, sem az EU nem alkalmas teljes mértékben az Európa előtt álló kihívások kezelésére.

Részletes keresés