Budapest egykor legendás éjszakai élete megkopni látszik. A tudatos fejlesztés és a minőségi szempontok érvényesítésének hiánya miatt az egyedi hangulatú romkocsmákat sok helyen felváltotta az alacsonyabb minőségű, elsősorban a mennyiségi „buliturizmusra” optimalizált vendéglátás, amely egyre szűkebb földrajzi területre koncentrálódik.
Öt hónappal második elnökségének kezdete után Donald Trump máris a birodalmi technológiai kormányzás új korszakát indítja el, amelyben mind a hazai, mind a külföldi szabályozó hatóságok alárendelődnek a Big Tech által egyre inkább uralt amerikai kormányzatnak.
A modern társadalmak működése elképzelhetetlen lenne a kritikus infrastruktúrák – például az energiaellátás, a közlekedés vagy a kommunikációs hálózatok – folyamatos és zavartalan működése nélkül. Az egyre szaporodó természeti katasztrófák, kibertámadások azonban rávilágítottak arra, mennyire sérülékenyek ezek az infrastruktúrák, és milyen súlyos következményekkel járhat a működésükben beálló zavar.
Az év elején beharangozott, a nyugdíjasoknak havonta járó áfa-visszatérítés ötlete pár hónap után elhalt, helyette ismét a jól ismert – de költséges és nehézkes – papíralapú utalványos megoldás került elő. Amellett, hogy a 30 ezres élelmiszer-utalvány helyett sokkal egyszerűbb és olcsóbb lett volna a kérdéses összeget nyugdíjtöbbletként folyósítani, az egész utalványosdi ügy arra is rávilágít, hogy a nyugdíjemelési eljárás mielőbbi megváltoztatására van szükség a nyugdíjasok elszegényedésének megakadályozására. A nyugdíjemelés vegyes indexálásával például idén a nyugdíjakat nem 4,5%-kal, hanem 6,8%-kal kellene emelni.
Kimutatja-e a GDP növekedése a jólét változását? – teszi fel a kérdést a Portfolio.hu-n június 5-én megjelent elemzés címe. A jó hír az, hogy ha a GDP nem is, de van olyan mutató a nemzeti számlák rendszerében, amely jól tükrözi a jóléti viszonyokat. Ezek a rendelkezésre álló jövedelem mutatói, amelyek az elmúlt években a GDP-nél is nagyobb mértékben nőttek, bővítve a jólétet, amivel a gazdasági növekedés inkluzívvá vált. Az OECD és az Eurostat adatai egyaránt ezt támasztják alá, tér-és időbeli összevetésben is.
Egy új kutatás szerint az óceánok elsavasodása kritikus mértéket ért el jó néhány óceáni régióban, ami jelentős mértékben veszélyezteti a tengeri ökoszisztémákat. Korábban kilenc nagy léptékű Föld-rendszer folyamatot és hozzájuk kapcsolódó határértéket definiáltak, amelyek átlépése elfogadhatatlan környezeti változásokhoz vezethet. Ezek egyike az óceánok kritikus mértékű elsavasodása, ami akkor következik be, ha a tengervíz aragonittelítettségi állapota 20%-kal csökken az iparosodás előtti időszakhoz képest. A fenti kutatás szerint a globális felszín alatti óceánok (200 m mélységig) akár 60%-a, míg a felszíni óceánok több mint 40%-a átléphette ezt a határt. Ezek a változások a mészvázképző fajok számára alkalmas élőhelyek jelentős csökkenését eredményezik, beleértve a trópusi és szubtrópusi korallok élőhelyének 43%-os, a sarki pteropodákénak 61%-os, a parti kagylókénak pedig 13%-os csökkenését.
Valóban jelentős szereplőkké váltak a kelet-ázsiai vállalatok a Visegrádi Négyek (V4) autóiparában, s ha igen, hol, milyen területen törnek előre, és milyen kockázatokkal jár, illetve milyen lehetőségeket hordoz magában mindez? Ezekre a kérdésekre keresi a választ egy nemrégiben publikált tanulmány, melyet a Central European Institute of Asian Studies (CEIAS) által vezetett V4-es kutatócsoport jegyez.
A 21. század munkaerőpiaca jelentős átalakuláson ment keresztül, amelynek egyik legszembetűnőbb következménye a fizikai aktivitás drámai csökkenése. A digitális technológiák térnyerése, az irodai munkakörök és az ülő életmód általánossá válása egyre több embert érint, különösen a fejlett országokban. Naponta az ébren töltött időnk akár kétharmadát, háromnegyedét is ülve töltjük – irodában, megbeszélésen, ebédnél, autóban, otthon. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a fizikai inaktivitás a negyedik leggyakoribb halálozási kockázati tényező, világszerte évente 3,2 millió halálesethez köthető.
A tavalyi 54. helyről a 48. pozícióba lépett előre Magyarország az IMD idei – 69 országot vizsgáló – versenyképességi felmérésében. Az előrelépés egyfelől a korábban előttünk járó országok pozícióvesztésének következménye, másfelől a tavalyi GDP-teljesítményünk szerény mértékű növekedésének tudható be. Hazánk a 2008-ban elfoglalt helyezéséhez képest jelenleg 10 egységgel rosszabbat foglal el. A pozícióvesztésben kiemelt szereppel bír többek között az üzleti hatékonyság gyengülése, a piacgazdasági normáktól eltérő kormányzati magatartás, valamint a gazdasági teljesítmény külső körülményektől függő hektikus változása.
Az elmúlt évtizedekben az Európai Unió globális technológiai szereplőből a máshol kifejlesztett technológiák passzív fogyasztójává vált. Ma az Európa digitális átalakulásához szükséges technológiák és szolgáltatások 80%-át a határain kívül, főként az Egyesült Államokban és Kínában tervezik meg és gyártják. Ez a fogyasztói gondolkodásmód olyan mélyen gyökerezik, hogy még az uniós jogszabályok mögött meghúzódó filozófiát is ez formálja: a közelmúltban elfogadott technológiai szabályozások, például a digitális szolgáltatásokról, illetve a digitális piacokról szóló jogszabály célja az volt, hogy az európaiakat, mint fogyasztókat védje, azáltal, hogy az online biztonságukat és a tisztességes versenyt biztosítja.
Egyre több aggódó hangot hallani arról, hogy a generatív mesterséges intelligencia miként számolhat fel hagyományos iparágakat és szakmákat, kezdve az ügyvédektől az Uber-sofőrökön át a könyvelőkig. Amit azonban gyakran figyelmen kívül hagynak, az az, hogy a mesterséges intelligencia által kiváltott diszrupció első nagy áldozata egyértelműen maga a technológiai szektor lesz. A mesterséges intelligencia máris elkezdte kannibalizálni a hagyományos óriás cégeket, átalakítja a szoftverfejlesztést, ami jelentős következményeket okoz a kutatás, a trösztellenes politika és a biztonsági előírások terén.
Az államkötvényhozamok közelmúltbeli emelkedése világszerte arra kényszerítette az üzleti vezetőket és befektetőket, hogy szembenézzenek egy súlyos kérdéssel: a vállalatoknak a jelenlegi kamatszintek mellett kellene-e eladósodniuk, mielőtt a kamatok tovább emelkednek? Ugyanakkor a magasabb tőkeköltségek és a tartós piaci volatilitás arra készteti a befektetőket, hogy átértékeljék portfólióikat.
Azzal, hogy véget ért az ENSZ harmadik óceánügyi konferenciája Nizzában, a világnak van mit ünnepelnie, de sok befejezetlen feladatot is meg kell majd oldania az ENSZ klímaváltozással foglalkozó konferenciáján (COP30), amelyet a brazíliai Belémben rendeznek meg idén.
Az alkoholfogyasztás nem akkora divat már, mint korábban, és ez nemcsak az egészségügyi tanulmányokból, hanem a tőzsdei árfolyamokból is látszik. Egyre többen választják az alkoholmentes alternatívákat, miközben a nagy gyártók részvényei lejtmenetbe kapcsoltak. Cikkünkben megnézzük, hogyan alakítja át a globális trend a fogyasztási szokásokat, az exportpiacokat és a legnagyobb alkoholipari cégek jövőjét.
Ukrajna június 1-jei támadása az oroszországi légi támaszpontok ellen máris egy új konvencionális megállapítást eredményezett: az olcsó drónok elavulttá tették a drága, emberek által vezetett harceszközöket (tankok, repülőgépek, hajók), amelyek sokáig meghatározták a világ "fejlett" hadseregeit. Ez a nézet azonban hiányos, és talán veszélyesen félrevezető. Napjaink drónhadviselése kijózanító tanulságokkal szolgál, amelyek messze túlmutatnak a drága, hagyományos fegyverek sebezhetőségén; valamint a mesterséges intelligencia drónhadviselésbe történő közelgő integrációja a jelenlegi állapotokat kifejezetten elavultnak fogja feltüntetni.
A mélytengeri bányászat kérdése egyre inkább előtérbe kerül szerte a világban: ígéretes gazdasági lehetőséget kínál ugyanis a nyersanyagok iránti globális kereslet kielégítésére, viszont számos súlyos környezeti kockázatot is hordoz. Ebben a cikkben azt mutatjuk be, hogy milyen veszélyeket jelenthet az óceánfenék ásványkincseinek kitermelése, és milyen nemzetközi törekvések zajlanak e tevékenység szabályozására. Utóbbi célja a gazdasági érdekek és a bolygónk ökológiai fenntarthatósága közötti egyensúly megtalálása lenne.
A vámbejelentésekre figyelnek a befektetők.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Gyanútlan emberek válhatnak orosz kémmé.
Együtt fejlődünk az AI-jal, vagy ellenünk fordul? – Dávid-Barrett Tamás szerint ez most dől el.
Villámgyorsan történt minden.
A Xiaomi autója árnyékot vethet a Porsche modelljeire is.
A szomszéd felvételét nagy viták övezik.
Ennyire erős a verseny?
